Sassz� a m�ltba, tekintet a j�v�be

De mi�rt ennyire fontosak a 21. sz�zadban egy 16. sz�zadi ember gondolatai?

K�lvin gondolatai ma is �rv�nyesek. Megk�rdezhetn�nk azt is, hogy mi�rt ford�tj�k �jra Plat�nt, Arisztotel�szt, Szent �gostont, Kantot, �s m�g sorolhatn�m. A felelet nagyon egyszer�. Nem az�rt, mert ami r�gen volt, az minden tekintetben jobb, nemesebb, nagyszer�bb vagy igazabb, hanem az�rt, mert az � munk�ikban is tal�lunk fontos, �r�k�rv�ny� gondolatokat. Az ember �s Isten kapcsolat�nak a meg�rt�se nem egynemzed�kes feladat. J�zus szav�val sz�lva: a b�lcs ember egyszerre hozza el� a r�git �s az �jat. Most �n kicsit h�trafel� sassz�zgatok.

Amikor az ember el�ltet egy k�rtef�t, akkor az�rt teszi, hogy majd k�rt�t sz�reteljen. �nnek mi a c�lja a ford�t�ssal? Mi a ford�t�s hozad�ka, gy�m�lcse?

Sok-sok �v ford�t�i munk�val a h�tam m�g�tt ink�bb azt mondan�m, hogy ha nem ford�tok, akkor elvon�si t�neteim jelentkeznek. Buzog�ny Dezs� professzor �rral most k�sz�tj�k K�lvinnak az evang�liumokhoz �rott komment�rjait, sz�p munka. Tov�bb� �ppen belekaptam Augustinus egyik zsolt�r-komment�rj�nak ford�t�s�ba, de ez az ut�bbi m�g egyel�re titok, mert nem biztos, hogy j�l siker�l. �gy �rzem, hogy nagyon j� nekem ezekkel a r�gi emberekkel „besz�lgetnem”.

Nem lehet, hogy p�sp�k �r a m�ltban �l egy kicsit?

Egy�ltal�n nem �rzem, hogy valami k�z�pkori varangyos b�ka lenn�k, aki ideugrott a 21. sz�zadba, brekeg itt valamit, azt�n pr�b�lj�k csak meg�rteni. �n itt ford�tok, 2017-ben. Ebben a sz�zadban vagyok kort�rs, de megpr�b�lok figyelni azokra, akik a maguk idej�ben �rv�nyesen sz�ltak. S l�m, �k is el�vett�k a „r�gieket”, �k is hivatkoztak az „elm�lt korok” szerz�ire, teh�t �n egy folyamatba �llok bele. Egyik szerz� sem meteoritk�nt hullott a f�ldre, valahol �k is j�rtak iskol�ba, meg�rtett�k az �zenetet, elk�telez�dtek. Nekem nagyon impon�l az a tisztelet, ahogy �k viszonyultak a m�g r�gebbiek ir�nt, �s az igyekezet, hogy �gy fogalmazz�k meg gondolataikat, hogy a kort�rsak meg�rts�k.

Vitatkozik vel�k? Folytat szellemi, virtu�lis p�rbesz�det a r�giekkel mik�zben ford�t?

Hogyne! Volt, aki m�r tetten �rt ebben, hiszen egy gondolatot sokf�le hangs�llyal lehet ford�tani, �s tagadhatatlan, hogy minden ford�t� t�bb�-kev�sb� �nmag�hoz hajl�tgatja azt a m�sik nyelvi vil�got.

Vagyis �tmegy a sz�r�j�n.

Igen, �thalad, de mindig vigy�ztam, hogy ne akadjon fenn semmi. Ink�bb a vit�r�l van itt sz�. N�ha �rtetlenkedem, hogy egyik-m�sik kedvenc �r�m, most mi�rt �ppen az adott m�don fogalmazott.  A ford�t�nak azonban mindig nagyon al�zatosnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy azt kell ford�tani, ami ott van, ak�r egyet�rt�nk, ak�r nem. Ha nekem m�s a v�lem�nyem, azt meg�rhatom egy saj�t tanulm�nyomban, vagy elmondhatom egy el�ad�son.

P�sp�k �r, mit tapasztal, mi a kereszty�ns�gnek ma az az �zenete, ami inspir�l� az emberek sz�m�ra?

Alapvet�en ma is �s r�gen is az evang�lium inspir�lta az embereket, nincs m�s, �s ez nagyon-nagyon j�! Ha ezt elm�ly�tj�k, akkor nagy inspir�ci�k fakadnak abb�l a kett�s ismeretb�l, amit K�lvin �gy fogalmazott meg: Istent nem lehet megismerni �gy, hogy ne ismern�nk meg �nmagunkat, �s ha belekezd�nk az �nismeretnek (az ember-ismeretnek, vil�gismeretnek a nagy feladv�ny�ba), akkor hamarosan eljutunk az istenismerethez (felt�ve, hogy becs�letesen gondolkodunk). Ez egyetemes, minden�tt �s minden korban �rv�nyes.

A ford�t�i tev�kenys�ge mellett az oktat�i munk�j�t hangs�lyozt�k a Sz�chenyi-d�j �tad�sakor. Milyen tapasztalatokat szerezett egyetemi tan�rk�nt?

Rendszeres teol�gi�t oktattam a h�sz esztendeje �jraszervez�d�tt P�pai Reform�tus Teol�gi�n, k�t �ve pedig a K�roli G�sp�r Reform�tus Egyetem Hittudom�nyi Kar�n tan�tok. Tudom, hogy nem �n vagyok a legjobb oktat�, csak igyekszem ezt a nem k�nny� t�rgyat, amit rendszeres teol�gi�nak vagy dogmatik�nak neveznek, megtan�tani egy hiperkritikus nemzed�knek. R�ad�sul, a 21. sz�zad instant-kult�ra. A tud�sra is sokan �gy tekintenek, mint a Nescaf�ra, csak vizet kell forralni, beledobni a cs�sz�be egy kan�lnyi k�v�port, �s m�ris a kez�nkben van a fogyaszthat� term�k. Most is vannak �s voltak is kit�n� hallgat�im, akikben ott van tanulni v�gy�s roppant igyekezete. Sz�momra nagy �r�m, ha ebben tudok valakinek seg�teni a magam szer�ny eszk�zeivel. Minden tan�r nagy k�zdelmet folytat, hogy a hallgat�k elsaj�t�ts�k az alapvet� dolgokat, �s ezek ismeret�ben szeml�lj�k a vil�got.

Azt mondja, hogy nem k�nny� a teol�gia. Milyen tudom�ny ez?  Hol helyezkedik el a tudom�nyok rendszer�ben?

A teol�gia Istenr�l val� besz�d, a sz� legegyszer�bb �rtelm�ben. A teol�gia azt t�rgyalja, nagy al�zattal, amit Isten az ember tudt�ra adott, amiben �nmag�t felt�rta az ember sz�m�ra. A k�z�pkorban a teol�gia volt a tudom�nyok tudom�nya, �s a rangl�tra legtetej�n �llt. �gy �p�lt fel a k�z�pkor tudom�nyrendszere, hogy minden felfel� tekintett, kezdve az elemi ismeretekt�l, a grammatik�n �t, a term�szettudom�nyokig, m�v�szetekig. A 19. �s 20. sz�zadban a teol�gia r�szben p�rbesz�dtudom�nny� lett, hiszen �n�ll�sodtak a tudom�nyok. Nemcsak a term�szettudom�ny, hanem a szellem- �s embertudom�nyok is. Mindegyik halad a maga dimenzi�j�ban. Id�nk�nt �gy �rzem, hogy kellene tal�lni valami meta-tudom�nyt, hogy, mondjuk, egy biol�gus �s egy g�p�szm�rn�k is meg�rts�k egym�st. Ugyanaz a sz� m�st jelent a teol�gi�ban, a matematik�ban, a biol�gi�ban, p�ld�nak ok��rt: identit�s. A teol�gia mindm�ig meg�rizte azt az alapvet� igyekezet�t, hogy az isteni sz�t, az ig�t, az isteni kinyilatkoztat�st �ll�tsa a szeml�l�d�s�nk, az �letszervez�s�nk, a vil�gl�t�sunk, az �n�rt�s�nk k�z�ppontj�ba. Ez a teol�gia az alapvet� igyekezete. A teol�gia, persze, olykor valahol a sor sz�l�n �l �s v�rja, hogy �t is megk�rdezz�k, vagy � is k�rdezhessen. Egysz�val, rendk�v�l izgalmas a helyzet, hiszen a k�z�pkorban teljesen mag�t�l �rtet�d�nek vett�k, hogy ami elhangzik, az a teol�gia kijelent�seit fogja szolg�lni, ma pedig ink�bb p�rbesz�dben �llunk a vil�g �s �nmagunk meg�rt�se �rdek�ben.

Hogyan lehet ennek fontoss�g�t meg�rtetni az emberekkel?  Az orvostudom�nynak p�ld�ul r�gt�n �rtik �s �rzik a haszn�t. Ha feltal�lnak egy gy�gyszert, akkor sok embert meg lehet gy�gy�tani. Egy j� matematikus sz�m�t�sokat k�sz�t egy �rhaj� meg�p�t�s�hez. Mit ad hozz� a vil�ghoz egy teol�gus?

Maradjunk az orvostudom�nyi p�ld�n�l. Meg kell k�rdezn�nk, hogy mag�ban foglalja-e ennek a gy�gym�dnak a felfedez�se potenci�lisan azt a lehet�s�get, hogy el�bb-ut�bb eljut az emberi szellem oda, hogy minden betegs�get meggy�gy�tunk? Vagy menj�nk m�lyebbre! Mi�rt van az emberben m�rhetetlen er�fesz�t�s �s v�gyakoz�s betegs�ggy�gy�t�sra? Menj�nk m�g lejjebb! Mit tekint�nk betegs�gnek? �s m�g lejjebb. Mi�rt csak az ember betegs�ge �rdekel benn�nket? A cserebog�r� mi�rt nem? (Legfeljebb ha hat�ssal van az emberre.) Hogy vagyunk �gy benne a term�szet rendj�ben? Megk�rdezz�k az orvosokat, hogy ha meggy�gy�tottunk egy betegs�get j� gy�gyszerekkel, hat�konyan, ezzel rendbetett�k-e teljesen az embert?

Ezeket a k�rd�seket a filoz�fusok is megk�rdezik.

Ilyen �rdekes ez a teol�gia: ha j�l k�rdez, azt a k�rd�st feszegeti, amit mi mindannyian, egyetemesen megk�rdez�nk. A 21. sz�zad fizikai, biol�giai, term�szettudom�nyos felismer�sei, felfedez�sei, �j�t�sai nyom�n meg kell k�rdezni: megtegy�nk mindent, amit megtehet�nk?  Adjunk mindenki kez�be egy kis m�szert, amivel maghasad�st tud el�id�zni? Vagy �p�ts�k tele a vil�got olyan fizikai lelem�nyekkel, amelyeknek sejthet�en az lesz a k�vetkezm�nye, hogy 50-100 �v m�lva t�nkretesz�nk mindent?

Ezzel azt szeretn� mondani, hogy a teol�gia mindent j�v� tesz? A maghasad�st eml�tette. Ezt lehet j� dologra �s rosszra is ford�tani.

A teol�gia nem tesz j�v� semmit, hiszen csak Isten tehet j�v� b�rmit, azt is, amit az ember elrontott, de megtan�thatja az embert arra is, hogy ne tegyen rosszat. Itt m�r s�lyos etikai k�rd�sek tal�lkoznak antropol�giai k�rd�sekkel. �s ez tal�lkozik az emberi �let �rtelm�nek a k�rd�s�vel, vagy azzal, hogy honnan van itt a Nap nev� csillag egyik bolyg�j�n (a F�ldnek nevezett bolyg�n) ez a fura l�ny, akit embernek h�vunk? Kicsoda az ember? �s akkor kinyitom a 8. zsolt�rt, �s ott is tal�lkozom ezzel a k�rd�ssel. De a teol�gia id�nk�nt rendk�v�l kellemetlen tud lenni. Ez tal�n az ut�bbi sz�zadok nagy dr�m�inak az egyik ered�je, amikor r�fogj�k a teol�gi�ra, hogy ez csak aff�le belterjes egyh�zi besz�dm�d, a kl�rus ideol�giai nyelvezete, ezek pedig csak feltart�ztatj�k a vil�g halad�s�t. P�ld�ul sokan �s egyre hangosabban besz�lnek arr�l, hogy nincs is b�n. Az csup�n �zemzavar, ami n�h�ny egyszer� kis int�zked�ssel elh�r�that�. Akkor mir�l besz�lnek ezek a s�t�t egyh�zi alakok?  Ett�l megijedve azt�n javasolja m�ris n�h�ny teol�gus-koll�ga, hogy gyorsan z�rk�zzunk fel a vil�ghoz, �s mondjuk azt, amit az ember hallani szeret. Az ember pedig a dics�retet szereti hallani. �gy azt�n sokszor korszer�tlennek kell lenn�nk. Vagy ink�bb �r�k-m�d korszer�nek: az a dolgunk, hogy megtal�ljuk �s kimondjuk az igazs�got.

Fekete Zsuzsa
K�p: F�le Tam�s, valamint 
Magyar Id�k (a lap enged�ly�vel)

Forr�s: http://www.parokia.hu/v/sassze-a-multba-tekintet-a-jovobe/

 

�ld�s, b�kess�g!

 

Szigethalmi Reform�tus Egyh�zk�zs�g

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s