B�nb�nat �s megt�r�s

Veres Andr�s kiemelte, hogy a katolikus, a reform�tus �s az evang�likus egyh�zi vezet�k f�l�vente tartanak egyeztet�st. A f�p�sztor nem titkolta, hogy egy katolikus faluban n�tt fel, ahol nem volt lehet�s�ge arra, hogy a protest�ns egyh�zakhoz tartoz�kkal tal�lkozzon. Gy�ri benc�s di�kk�nt azt�n bar�ts�got k�t�tt egy oszt�lyt�rs�val, akinek �desapja evang�likus lelk�sz volt; �s ezen a bar�ts�gon kereszt�l ismerkedett meg a protestantizmussal. A gy�ri katolikus p�sp�k eml�keztetett, hogy a korabeli Egyh�z b�nei, gyenges�gei eredm�nyezt�k a protestantizmus l�trej�tt�t.

„A reform�ci� �tsz�zadik �vfordul�j�t a katolikusok nem �nnepnek, hanem eml�kez�snek tartj�k, az egyh�zszakad�st eredm�nyez� reform�ci�ra csak b�nb�nattal lehet gondolni, �s egy�ttal arra is eml�kez�nk, hogy a reform�ci� a Katolikus Egyh�zon bel�l is egy meg�jul�si folyamatot ind�tott �tj�ra."

 

A gy�ri p�sp�k kifejezte rem�ny�t, hogy ez a jubileumi �v seg�teni fog a krisztusi �let �s a felekezetek k�z�tti egys�g meg�l�s�ben. Hangs�lyozta, hogy a folyamatos megt�r�s mindny�junk sz�m�ra fontos feladat, majd a m�ltban zajlott vit�kr�l sz�lva elmondta, rendk�v�l terheltek voltak, sokszor a t�rt�nelmi helyzetek teremtett�k a hitbeli vit�kat, az azonban egyik f�l sz�m�ra sem k�rd�ses, hogy csak J�zus Krisztus �ltal �dv�z�lhet�nk.

�ld�s

Szemerei J�nos szerint a reform�ci� Isten �ld�sa. Az evang�likus p�sp�k �gy fogalmazott, Luther, amikor a 95 t�tel�ben a hiteles tan�s�gt�tel k�rd�s�t felvetette, megvizsg�lta azt, hogy szinkronban van-e a szent�r�si �zenet az egyh�zi gyakorlattal. A lutheri felvet�s els� l�pcs�foka azonban az �nreflexi�: saj�t �let�nk �sszhangban van-e Krisztus tan�t�s�val... 

„Luther nem egy m�sik egyh�znak tette fel a k�rd�seit, hanem a saj�t Egyh�z�nak, a katolikus, nyugati egyh�z tagja volt, nem alap�tott m�sik egyh�zat. A 95 t�tel, amelyet 500 �vvel ezel�tt kisz�gezett a wittenbergi v�rtemplom fal�ra, azoknak a probl�m�knak a megfogalmaz�sa volt, amelyeket az �goston-rendi szerzetes tapasztalt."

 

A Nyugati Evang�likus Egyh�zker�let p�sp�ke arr�l is besz�lt, hogy a reform�ci� 500 �ve sor�n falak �p�ltek a felekezetek k�z�, �s �rdemi p�rbesz�d csak az ut�bbi �tven �vben indult meg, az �kumenikus imahetek pedig huszon�t �ve kezd�dtek haz�nkban. Szemerei J�nos nagy eredm�nynek tartja a testv�regyh�zak k�z�tti kapcsolatban a luther�nusok �s a katolikusok 1999. okt�ber 31-�n Augsburgban al��rt, megigazul�sr�l sz�l� k�z�s nyilatkozat�t. Megl�t�sa szerint a gyermekv�llal�si kedv cs�kken�se �s a csal�dok sz�tes�se komoly probl�ma, amely a szem�lyes �let �s hit v�ls�g�val van �sszef�gg�sben. A p�sp�k szerint amit lelk�szk�nt, lelkip�sztork�nt tehetnek, az az, hogy felh�vj�k a r�juk b�zottak figyelm�t az egy�ni felel�ss�gre, �s seg�tenek a szem�lyes hit elm�ly�t�s�ben.

�sszetartozunk

Steinbach J�zsef hangs�lyozta, hogy a reform�ci� t�bb mint meg�j�t�s, a reform�ci� c�lja az Egyh�z eredeti alapra val� vissza�ll�t�sa volt. A Magyarorsz�gi Egyh�zak �kumenikus Tan�cs�nak eln�ke meger�s�tette, hogy vallj�k, az Egyh�z egy, szent �s egyetemes, a reform�tusok is ehhez az Egyh�zhoz tartoznak.

„Isten terv�t l�tom abban, hogy a reform�ci�nak l�that� szakad�ssal kellett bek�vetkeznie, �s b�zom abban, hogy ezt a rosszat Isten az Egyh�z jav�ra fogja ford�tani."

 

A reform�tus p�sp�k besz�lt a kereszty�n hagyom�ny el�tt �ll� 21. sz�zadi kih�v�sokr�l is. Fontosnak tartja a kereszty�n �rt�kek v�delm�t, de ezt soha nem szabad m�sok ellen ir�ny�tani. R�vil�g�tott arra, hogy a kereszty�n, krisztusi �nmegtagad�s nem egyenl� az �nfelad�ssal, majd buzd�tott, hogy im�dkozzunk a vil�g vezet�i�rt, a d�nt�shoz�k�rt, akik �rdemben tehetnek valamit a nagym�rt�k� n�pv�ndorl�s �gy�ben.  

Forr�s: Magyar Kur�r

http://reformacio.ma/v/az-egyseg-abban-all-hogy-mindannyian-krisztust-keressuk/

�ld�s, b�kess�g!

Szigethalmi Reform�tus Egyh�zk�zs�g

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s