Sok nem vall�sos sz�l� a hittant v�lasztja az etika helyett

„Az evang�likus hittanra be�ratott gyermekek nagyj�b�l harmada nem megkeresztelt, m�sik harmada pedig olyan csal�db�l j�n, amely rendelkezik ugyan valamif�le evang�likus h�tt�rrel, de nem gyakorol� evang�likus" – mondta el az MTI-nek Kod�csy-Simon Eszter, az Evang�likus Hittudom�nyi Egyetem Vall�spedag�gia Tansz�k�nek vezet�je. Hozz�tette: ez az ar�ny telep�l�senk�nt �s telep�l�st�pusonk�nt er�sen elt�r�, a nagyv�rosokban sokkal t�bb a vall�stalan vagy a vall�s�t nem gyakorl� csal�d, mint a falvakban.

V�ltoz� motiv�ci�k �s elv�r�sok

Papp Korn�l, az MRE zsinat�nak oktat�si irodavezet�je kiemelte: „vitathatatlan, hogy 2013 �ta a t�rsadalom sz�lesebb szegmens�vel tal�lkozhatunk", mint azel�tt, ennek els�dleges magyar�zata, hogy a d�lel�tti, iskolai id�szakban k�nnyebb el�rni a gyermekeket, mint d�lut�n, amikor a hittannak a heged��r�val vagy a dzs�d�val kell versenyeznie.

Kat� Csaba szerint a most feln�v� gener�ci�nak m�r a nagysz�lei sem j�rtak hittanra, teh�t lassan elt�nik a kor�bban ismert jelens�g, hogy a sz�l�k a nagymama k�r�s�re j�ratt�k a gyermekeiket hittanra. Ugyanakkor a hagyom�ny, hogy ehhez vagy ahhoz az egyh�zhoz tartozik a csal�d, megmaradt akkor is, ha nem j�rnak templomba. A csal�di �s kultur�lis ind�ttat�s mellett egyre er�sebb a „spiritu�lis �rdekl�d�s" �s ezzel egy�tt az egyh�zak ir�nti �rdekl�d�s is.

A reform�tusok k�r�ben ugyanakkor tapasztalataik szerint l�tezik az ellent�tes tendencia is: a sz�l�k az etikaoktat�st v�lasztj�k az iskolai hittan helyett – mondta Papp Korn�l. Ez azokon az apr�falvas telep�l�seken jellemz�, ahol a gy�lekezeti �let er�s, de a gyerekek nem helyben, hanem a k�zeli v�rosban j�rnak iskol�ba. Ilyenkor a gy�lekezeti hittanra j�ratj�k gyermekeiket a sz�l�k, hogy ne szak�ts�k el �ket a k�z�ss�gt�l, az iskol�ban pedig az etik�t v�lasztj�k.

Kat� Csaba kiemelte: a vall�si h�tt�rrel nem rendelkez� gyermekek nagy ar�nya a hitoktat�sban �jfajta „evangeliz�ci�s szeml�letet k�v�n a hitoktat�kt�l". Ennek l�nyege, hogy „nem felt�telezek semmit, de teljesen nyitott vagyok arra, akivel tal�lkozom". Ugyanerr�l Kod�csy-Simon Eszter azt mondta: az evang�likus hitoktat�s „k�t f�kusza a bibliai �zenet �s a gyermek a maga k�rd�seivel �s �lethelyzet�vel".

Hittanosb�l gy�lekezeti tagg� v�lni

Az, hogy az iskol�t �sszek�ss�k a templommal, vagyis hogy az iskol�ban hittant tanul� gyermekek a templomi k�z�ss�gnek is tagjaiv� v�ljanak, mindh�rom egyh�z sz�m�ra komoly kih�v�s. Kat� Csaba szerint befogad�bb� kell tenni a pl�b�niai k�z�ss�geket. Legal�bb ilyen fontos tov�bb�, hogy kapcsolatot tal�ljanak a sz�l�kkel, �s seg�ts�k �ket a gyermeknevel�sben. Hozz�tette: fontos tal�lkoz�si pontok lehetnek az �nnepek.

Arra a k�rd�sre, hogy a k�telez�en v�laszthat� iskolai hittanoktat�s bevezet�se �ta hogyan v�ltozott a pl�b�niai hittanra j�r�k sz�ma, az MKPK sajt�szolg�lata azt a v�laszt adta: a fakultat�v hittanra j�r� tanul�k sz�ma cs�kkent, de nem akkora m�rt�kben, mint ah�nyan a katolikus hit- �s erk�lcstant v�lasztott�k az �llami iskol�kban. �sszess�g�ben 20 sz�zal�kkal n�tt a hittanra j�r� gyerekek sz�ma – �rt�k.

Kat� Csaba szerint a hit- �s erk�lcstan elsz�v� ereje Budapesten jobban �rz�dik. Egyr�szt mert itt nagyon er�s volt a pl�b�niai hitoktat�s, m�sr�szt a f�v�rosban sokkal nehezebb megoldani a gyermekek eljuttat�s�t a pl�b�ni�ra, mint falun, ahol egym�s mellett van az iskola, a templom �s a kocsma. Mindemellett a katolikus iskol�k sokkal t�bb gyermeket vonnak el a pl�b�ni�kr�l, mint a v�laszthat� hit- �s erk�lcstan – mondta.

A reform�tus egyh�z adatai szerint a gy�lekezeti hittanra j�r�k sz�ma 2013 �ta �vente 12-14 ezerrel cs�kken, ezzel p�rhuzamosan a k�telez�en v�laszthat� hittanra 17-20 ezerrel t�bben j�rnak, vagyis �sszess�g�ben �vente 5-6 ezer gyermekkel t�bbet �rnek el.

Mi�rt v�lassz�k a reform�tus hit- �s erk�lcstant? Mi zajlik a reform�tus hittan�r�n? Ezekre a k�rd�sekre v�laszt kaphatnak a hittan.info oldalon.

Az evang�likus szakember pedig hangs�lyozta: „�rz�kelj�k a probl�m�t, de nagy hib�nak tartan�nk a hit- �s erk�lcstanoktat�s �rt�k�t a gy�lekezeti hittan f�ny�ben lem�rni". Van olyan gy�lekezet, ahol cs�kkent a hittanosok sz�ma, de megn�tt a fiatalok sz�ma a gy�lekezet „m�s alkalmain". Sok sz�l� nem akarja k�tszer hittan�r�ra j�ratni a gyermek�t, de a fiataloknak sz�l� gy�lekezeti programokra sz�vesen elk�ldi, ha vannak.

MTI

Forr�s: http://www.reformatus.hu/mutat/13427/

�ld�s, b�kess�g!

Szigethalmi Reform�tus Egyh�zk�zs�g

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s