„K�lvin kem�ny magyarja”

A Tisza csal�d

Csal�dja a neves, t�bb �vsz�zados t�rt�nelmi m�lttal rendelkez� fam�li�k k�z� tartozik. A nemess�get Rudolf kir�ly adom�nyozta Tisza Tam�snak 1578-ban. A csal�d geszti birtokk�zpontj�t a t�r�k ki�z�se ut�ni �vekben Tisza L�szl� kapta. Itt �p�lt fel a barokk m�v�szet figyelemre m�lt� alkot�sa, a geszti Tisza-kast�ly.

Tisza Istv�n nagyapja, Tisza Lajos (1798-1856) Bihar megye alisp�nja, majd az 1840-es �vekben Bihar megye f�isp�ni helytart�ja volt, s – mint ilyen – kem�ny k�zzel fell�pett a liber�lis ellenz�kkel szemben. Lajos fia, Tisza K�lm�n 1830. december 16-�n sz�letett. Az ifj� K�lm�n az 1848-as forradalomban miniszt�riumi fogalmaz�k�nt tev�kenykedett. Harminc�ves kor�ban, 1860-ban megh�zasodott, feles�g�l vette Degenfeld-Schonburg Ilon�t. Ellenezte a kiegyez�st, 1867 �s 1875 k�z�tt a legfontosabb ellenz�ki vezet� volt, majd 1875 �s 1890 k�z�tt Magyarorsz�g minisztereln�ke volt, mint a Szabadelv� P�rt vezet�je.

K�lm�n testv�re, Lajos (1832-1898) a F�v�rosi K�zmunk�k Tan�cs�nak els� aleln�ke, majd 1871 �s 1873 k�z�tt k�zleked�s�gyi miniszterk�nt vett r�szt a k�z�letben. � ir�ny�totta az 1879-es nagy tiszai �rv�z ut�n Szeged v�ros�nak �jj��p�t�s�t. �rdemei elismer�s��l Ferenc J�zsef cs�sz�rt�l 1883-ban gr�fi c�met kapott. Hossz� id�n kereszt�l Szeged orsz�ggy�l�si k�pvisel�je volt. Mind K�lm�n, mind Lajos nemcsak a politik�ban, hanem a reform�tus k�z�letben is vezet� szerepet v�llaltak. Tisza K�lm�n a Dun�nt�li Reform�tus Egyh�zker�letn�l, gr�f Tisza Lajos a Dunamell�ki Reform�tus Egyh�zker�letn�l hossz� id�n kereszt�l f�gondnoki tiszts�get t�lt�tt be.

Tisza K�lm�n politikai felfog�s�t j�l jellemzi az a gondolat, amelyet m�g 1861-ben, a k�pvisel�h�z els� aleln�kek�nt mondott: „B�traknak kell lenn�nk nemcsak szem�lyesen, de a politik�ban is, �s m�gis �vakodnunk kell a vakmer�s�gt�l.” Tisza K�lm�n 1902. m�rcius 23-�n, Budapesten hunyt el. Holttest�t f�v�rosi lak�s�ban ravatalozt�k fel, majd a Tisza csal�d geszti mauz�leum�ban (k�p�nk�n) helyezt�k el.

Tisza Istv�n �let�tja

Tisza Istv�n 1861. �prilis 22-�n sz�letett Pesten. Gimn�ziumi tanulm�nyait el�bb mag�ntanul�k�nt, majd az utols� k�t �vben a Debreceni Reform�tus Koll�giumban v�gezte, ahol 14 �ves kor�ban tett �retts�gi vizsg�t.

Budapesten, Heidelbergben �s Berlinben jogi tanulm�nyokat folytatott, jog- �s �llamtudom�nyi doktor�rust szerzett. A n�metorsz�gi egyetemi �vek alatt megszil�rdul� vil�gn�zet�re Heidelberg szellemis�ge is r�nyomta b�lyeg�t, s ez a hat�s Tisza eg�sz �let�ben maradand�nak bizonyult. „A k�lvinizmus – �rta –, s f�leg a magyar k�lvinizmus helyzete, sorsa nagyon �rdekel engem is, miut�n ahhoz (ha nem is a helvetica confessio minden dogm�j�hoz) gondolkod�s ut�n meggy�z�d�sb�l ragaszkodom, misszi�j�ban, j�v�j�ben hiszek...”

Huszonn�gy �ves kor�ban, 1885-ban h�zass�got k�t�tt: nagyb�tyja, Tisza L�szl� l�ny�t, Ilon�t vette feles�g�l, akibe m�r �vek �ta szerelmes volt. Kiv�l� sportemberk�nt Tisza Istv�n figyelemre m�lt� eredm�nyeket �rt el lovagl�sban �s v�v�sban. Kast�lyuk mellett Geszten az 1884-ben teniszp�ly�t hozott l�tre.

Az orsz�gos politik�ba 1886-ban, mint az erd�lyi V�zakna telep�l�s orsz�ggy�l�si k�pvisel�je kapcsol�dott be. Els� parlamenti besz�d�t 1888-ban tartotta meg, amelyet azt�n harminc �ven �t hatsz�z politikai sz�noklata k�vetett. 1897-ben, nagyb�tyja, a gyermektelen gr�f Tisza Lajos hal�la ut�n meg�r�k�lte annak gr�fi c�m�t. A magyar k�z�let egyik legnagyobb, felel�ss�ggel j�r� feladat�t, a minisztereln�ks�get k�t alkalommal l�tta el, el�bb 1903 �s 1905, majd 1913 �s 1917 k�z�tt.

Az els� vil�gh�bor� m�sodik �v�ben, 1915-ben gr�f Tisza Istv�n a k�vetkez�k�ppen mondta el gondolatait a r� h�rul� feladat terh�r�l: „Nekem egy percre sem szabad arr�l megfeledkeznem, hogy magyar nemzetnek ebben a nagy korszak�ban nekem jutott a feladat, hogy a nemzet �gy�t felel�s �ll�sban k�pviseljem. Egy percig sem szabad arr�l elfeledkeznem, amit ez a helyzet r�m h�r�t.”

A k�z�leti ember, a reform�tus egyh�zi vezet�

Tisza Istv�n a XX. sz�zad eleji magyar politika egyik legmeghat�roz�bb alakja volt. Minisztereln�ki szerepv�llal�s�n k�v�l 1912. �s 1913. k�z�tt a k�pvisel�h�z eln�ki tiszt�t is bet�lt�tte. Alap�t�ja volt 1910-ben a Nemzeti Munkap�rtnak, amely �t politik�j�ban �lete v�g�g t�mogatta.

Politikusi p�ly�ja mellett fokozatosan egyre nagyobb felel�ss�ggel j�r� egyh�zi tiszts�geket v�llalt. 1883. m�rcius 29-�n a Nagyszalontai Reform�tus Egyh�zmegye aljegyz�j�v� v�lasztott�k, majd 1885-t�l ugyanennek az egyh�zmegy�nek a tan�csb�r�ja lett. A Nagyszalontai Reform�tus Egyh�zmegy�nek �desapja, Tisza K�lm�n elhunyta ut�n, 1902-t�l gondnoka lett. A Dun�nt�li Reform�tus Egyh�zker�let 1907-ben f�gondnokk� v�lasztotta. Mind a gondnoki, mind a f�gondnoki tiszts�g�t �lete v�g�ig bet�lt�tte.

Tisza Istv�n 1917-ben a reform�ci� 400 �ves jubileumi �nneps�g�n elmondott besz�d�ben szem�lyes hit�r�l is bizonys�got tett: „Az �n meggy�z�d�sem, tisztelt d�szk�zgy�l�s, hogy mindazzal a sok k�s�rt�ssel szemben, amit kultur�lis t�ren is jelent a modern �let a kereszty�n emberre n�zve, csak az az egy�ni hit �llja ki a t�zpr�b�t, amit nem g�piesen saj�t�tunk el, hanem az igazs�g becs�letes keres�se �ltal magunk szerezt�k meg.”

Tisza Istv�n meggyilkol�sa

Politikai p�lyafut�sa alatt t�bb alkalommal pr�b�ltak Tisza Istv�n �let�re t�rni, 1912-ben p�ld�ul Kov�cs Gyula orsz�ggy�l�si k�pvisel� t�madt r� fegyverrel. Az els� vil�gh�bor�ba az orsz�g hadba l�p�s�t ellenz� Tisza Istv�nt az 1918-as �szir�zs�s forradalom sor�n hatalomra jutott K�rolyi Mih�ly k�zvetlen h�vei a vil�gh�bor� okozta sok szenved�s legf�bb felel�s�nek tartott�k. 1918. okt�ber 31-�n mer�nylet �ldozata lett.

Az �szir�zs�s forradalom �s a tan�csk�zt�rsas�g zavaros napjai ut�n 1920-ban hadb�r�s�gi t�rgyal�s pr�b�lta felder�teni a gyilkoss�g k�r�lm�nyeit. A v�dlottak a t�rgyal�son beismert�k, hogy 1918. okt�ber 31-�n d�lut�n 5 �ra t�jban k�t szem�lyg�pkocsival az Astoria sz�ll� Magyar utcai kij�rat�t�l indulva elmentek a Hermina �ton tal�lhat� R�heim vill�hoz, ahol a volt minisztereln�k b�relt lak�st. Az �p�letbe bejutva r�vid sz�v�lt�s ut�n t�bbsz�r r�l�ttek a gr�fra, aki mer�nyletben az �let�t vesztette.

Tisza Istv�n meggyilkol�s�nak tragikus h�r�re, a XX. sz�zad neves erd�lyi protest�ns k�lt�je Rem�nyik S�ndor (1890-1941) verset �rt „Mag�nyos ciprus�g” c�mmel, a k�ltem�nyben nemcsak elsiratja a m�rt�r minisztereln�k�t, hanem szem�ly�t m�ltatva �t „K�lvin kem�ny magyarj�nak” nevezi:

„Nem sz�nlak, j� Vit�z, mert j� Neked,
Neked m�r j�.
Sok r�ms�g el�l elfedte szemed
Az orgyilkos goly�.
R�vid a k�n, hossz� a s�ri �lom,
De ezt a n�pet sz�nom �s �t�lom.

Hogy let�rt �letednek dr�ga g�tja,
Rajt' d�l �t a t�meg,
Ezer k�z�l nagys�god egy ha l�tja,
S az sem �rdemli meg;
A nemzed�kek sodra tovatart,
S nem �d az Isten t�bb ilyen magyart.

M�g �lt�l, �rt�nk dr�ga k�t karod
Munk�lt er�d felett,
S a hal�l, mikor sz�ven ragadott,
Sz�lt�l: "Ez �gy kellett".
N�zt�l mer�n, K�lvin kem�ny magyarja,
A puskacs�be: ahogy Isten akarja.

Egy sz�rny� korszak minden b�neit
Hordta fennk�lt fejed,
Szeretted �des magyar v�reid,
S tested megt�retett,
�j tagja m�rt�rok nagy sereg�nek,
N�r�kn�l haj! h�h�rabbak a n�pek!

A becs�leten folt, csorba ne ess�k,
Nem volt m�s jelszavad,
Hitted, hogy nem �br�nd, mi k�teless�g.
Arany-Szent-Gy�rgy-lovag,
K�veden r�vid lesz a felirat:

Egy igaz f�rfi, sok hitv�ny miatt!”

Tisza Istv�n eml�kezete az k�t vil�gh�bor� k�z�tt

Az 1920-as �s 1930-as �vekben Tisza Istv�n eml�kezetkult�r�ja nagyon sokr�t� volt. 1921-ben � lett a n�vad�ja a debreceni egyetemnek, ezenk�v�l az orsz�gban sz�mos k�zteret neveztek el r�la. A m�rt�r minisztereln�k�t ebben az id�ben a legjelent�sebb magyar protest�ns emberek k�z�tt emlegett�k. Elkezdt�k besz�deinek kiad�s�t, t�bb eml�kk�nyvet is megjelentettek a tisztelet�re.

Ravasz L�szl� a Dunamell�ki Reform�tus Egyh�zker�let p�sp�ke 1927. okt�ber 31-�n, a budapesti Vigad�ban tartott �nnepi besz�d�ben Tisza Istv�nt a jelent�s protest�ns szem�lyis�gek k�z�tt eml�tette:

„A reform�ci� re�nk n�zve nagyszer� eml�kezet – (...) Nemcsak azt jelenti ez az eml�k, hogy a magyar �letakarat, a protestantizmus h�sies szent dac�ban virult ki �s a magyar szellemi �letnek sok olyan �rt�ke, amelynek bir�sa n�lk�l nem volna �rdemes magyarnak lenni, ebb�l a l�lekb�l sz�rmazott. �rdemes volna-e magyarnak lenni a Bethlenek �s a R�k�cziak n�lk�l? Az volna-e az orsz�g, ami ma, ha kurucn�t�k nem s�rn�nak p�sztort�zek mellett �s v�romlad�kokon; az volna-e a mi magyar n�p�nk lelke, nemzeti szellem�nk f�nye, teremt� ereje, ha nincs Pet�fink, Aranyunk, J�kaink, Miksz�thunk. Nem �nmagunk megcsonk�t�sa lenne az, ha megtagadn�k Kossuthot vagy Tisza Istv�nt, �pen ezeknek a napoknak sug�rz� plan�t�ja, vagy pedig el tudjuk-e mindezeket k�pzelni a protestantizmus ihlet�se n�lk�l.”

Tisza Istv�n els� eg�sz alakos szobr�t Debrecenben, az egyetem mellett 1926-ban helyezt�k el, ezt Kisfaludi Str�bl Zsigmond (1884-1975) mint�zta �s a Zugl�ban dolgoz� olasz Raffael Vignali (1877-1940) �nt�tte bronzba.

Gr�f Tisza Istv�n pesti Kossuth t�ri eml�km�v�t a magyar parlament �szaki oldal�hoz k�zel �ll�tott�k fel 1934-ben. A szoborkompoz�ci� �p�t�szeti terveit Foerk Ern� (1868-1934) k�sz�tette el. A szobr�szati munk�ra Zala Gy�rgy (1858-1937) �s Orb�n Antal (1897- 1940) szobr�szm�v�szek kaptak megb�z�st. Az eml�km� bronz r�szeinek �nt�s�t Szili Istv�n (1882 -1936) v�gezte k�b�nyai �nt�d�j�ben. A szoborcsoport f�alakj�t 1945 tavasz�n led�nt�tt�k, majd 1948-ban megsemmis�tett�k. A mell�kalakok egym�st�l t�volra helyezve �lt�k t�l az elm�lt �vek viharos �vtizedeit.

Tisza Istv�n eml�kezete a rendszerv�l�s ut�n

A kommunista diktat�ra �veiben negat�v szem�lynek tekintett�k Tisza Istv�nt.  Egy 1963-ban kiadott anekdotagy�jtem�nyben ennyit �rtak a gr�fr�l: „Eml�ke �tkos �s gy�l�letes”. Az 1948 �s 1990 k�z�tti reform�tus egyh�zi vezet�s, elfelejtve a Tisza csal�d �vsz�zadok �ta h�en gyakorolt reform�tuss�g�t, �gy mutatta be Tisza Istv�n �letm�v�t, mint ami az orsz�g �s az egyh�z k�r�ra lett volna. A rendszerv�ltoz�s ut�n �letm�v�t fokozatosan egyre pozit�vabban �t�lte meg a k�zv�lem�ny �s a magyar t�rt�n�szek t�bbs�ge. Debrecenben 2000-ben visszahelyezt�k az 1940-es �vek m�sodik fel�t�l rakt�rban �rz�tt szobr�t.

Sz�let�s�nek 150. �vfordul�j�n a Tisza Istv�n Bar�ti T�rsas�g t�bb konferenci�t, koszor�z�st szervezett. Az �nneps�gsorozat z�r�sak�nt 2012. �prilis 22-�n Zugl�ban, az �nkorm�nyzat t�mogat�s�val fel�ll�tott�k Tisza Istv�n eg�sz alakos bronzszobr�t, az el�z� �vben r�la elnevezett t�ren, az esem�nyen �ld�st mondott Kov�cs Mih�ly nyugalmazott esperes.

Tisza Istv�n parlament melletti – a m�sodik vil�gh�bor� ut�n megsz�ntetett – eml�km�v�nek, az eredetivel teljesen megegyez� �llapot�t biztos�t� helyre�ll�t�s�ra 2014-ben ny�lt lehet�s�g. A f�alakot Elek Imre szobr�szm�v�sz alkotta �jra. A szoborkompoz�ci�t 2014. j�nius 9-�n, p�nk�sdh�tf�n leplezt�k le. �nnepi besz�det mondott Orb�n Viktor minisztereln�k, im�ds�ggal �s �ld�ssal szolg�lt Bog�rdi Szab� Istv�n, a Dunamell�ki Reform�tus Egyh�zker�let p�sp�ke.   

2016-ban Tisza Istv�n sz�let�s�nek 155. �vfordul�j�n Geszten, Zugl�ban �s Nagykov�csiban szerveztek megeml�kez�seket, amelyeken a magyar reform�tus k�z�let neves szem�lyis�gei m�ltatt�k gr�f Tisza Istv�n gazdag �letm�v�t.

Forr�s: www.reformatus.hu

http://www.reformatus.hu/mutat/12230/

Millisits M�t�

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s