Apai �gon �sei tenger�szek voltak. Apja, G�rard, Noyonban (Picardie) telepedett le, v�rosi jegyz� �s k�ptalani �gyv�d volt. Egy gazdag polg�r l�ny�t, Jeanne Le Franc-t vette feles�g�l. H�zass�g�b�l sz�letett fia, K�lvin J�nos. Az �desanya J�nos h�rom�ves kor�ban meghalt, a hely�be l�p� nevel�anyj�t�l a gyermek kev�s szeretetet kapott.

A hagyom�nyos K�lvin-�letrajzok szerint 1523-t�l P�rizsban tanult teol�gi�t. 1527-1528 k�r�l apja hazah�vta K�lvint P�rizsb�l, �s Orl�ans-ba k�ldte k�zjogot tanulni, egyes v�lem�nyek szerint az�rt, mert a jogi p�ly�t el�ny�sebbnek tartotta, m�sok szerint az�rt, mert n�mely p�nz�gyi vissz�ss�gok miatt megromlott a kapcsolata a k�ptalannal. Orl�ans-ban Melchior Wolmar volt r� nagy hat�ssal; tal�n � volt az, aki megismertette K�lvint a lutheri eszm�kkel. K�lvin 1531 elej�n fejezte be jogi tanulm�nyait, majd 1531 j�nius�ban visszat�rt P�rizsba. Itt fejezte be m�g Orl�ans-ban elkezdett m�v�t, Seneca De Clementia c�m� munk�j�nak a magyar�zat�t, amelyet 1532-ben saj�t k�lts�g�n adott ki. 1532-ben visszat�rt Orl�ans-ba, de �tja c�lj�r�l csak felt�telez�sek sz�lettek.A tan�v v�g�n sz�l�v�ros�ba t�rt vissza, majd 1533 �sz�n ism�t P�rizsba utazott.

1533. november 1-j�n Nicolas Cop, a p�rizsi egyetem rektora tan�vnyit� besz�det tartott az obszerv�ns ferencesek k�poln�j�ban; a besz�d r�szben Rotterdami Erasmus �s Luther M�rton hat�s�t t�kr�zte, de sok tekintetben a hagyom�nyos katolikus felfog�st k�vette. A p�rizsi k�zv�lem�nyt felh�bor�totta a besz�d, �gy a rektort Navarrai Margit k�zbenj�r�sa ellen�re elmozd�tott�k tiszts�g�b�l, �s elmenek�lt P�rizsb�l. 1533 november�ben K�lvin is t�vozott P�rizsb�l. Th�odore de Bèze 1575-�s K�lvin-�letrajza arra c�loz, hogy K�lvinnak az�rt kellett elmenek�lnie, mert � �rta a rektor besz�d�t. Ez a hagyom�nyos magyar�zat a 20., s�t a 21. sz�zadban is tov�bb �l, mivel azonban nem maradt fenn olyan korabeli forr�s, ami �sszef�gg�sbe hozta volna K�lvin t�voz�s�t Cop besz�d�vel, m�s �letrajz�r�k ezt legend�nak tartj�k. Val�sz�n�, hogy I. Ferenc francia kir�ly szigor� protest�nselleness�ge miatt a lutheranizmussal rokonszenvez�k, k�zt�k K�lvin, letart�ztat�sra sz�m�tottak.

Ezut�n egyik bar�tj�n�l, Du Tillet angoulême-i kanonokn�l �lt, ahol nagy k�nyvt�rat tal�lt, �s egyh�zi tanulm�nyokkal kezdett foglalkozni. Itt �rta Psychopannychia c�m� m�v�t, c�folatk�nt az ellen az anabaptista tan�t�s ellen, hogy a hal�l ut�n a l�lek alv� �llapotba ker�l. A nyugalmas id�szakban az �kori g�r�g-r�mai irodalom klasszikusait, illetve a kereszty�n egyh�zaty�k munk�ss�g�t tanulm�nyozta. Ezt k�vet�en N�rac-ba, Navarrai Margit kast�ly�ba menek�lt. Itt tal�lkozott Jacques Lefèvre d’�taples-val, akinek francia nyelv� bibli�j�t a Sorbonne-on el�gett�k.

K�lvin 1534-ben t�rt vissza sz�l�f�ldj�re, ahol m�jus 4-�n lemondott j�vedelmez� k�pl�ns�g�r�l, amit m�g apja szerzett neki. Egyes �letrajzok szerint 1534. m�jus 26-�n t�bb fiatallal egy�tt a paps�g ellen zajos t�ntet�st kezdem�nyezett a sz�kes templomban, ez�rt b�rt�nbe ker�lt. Az esetet az �jabb �letrajz�r�k nem K�lvinra, hanem egy n�vrokon�ra vonatkoztatj�k; maga K�lvin ugyanis egy 1545-�s level�ben h�l�t adott Istennek, hogy soha nem volt beb�rt�n�zve.

K�lvin k�vetkez� p�rizsi tart�zkod�sa alatt, 1534. okt�ber 17-�n �jjel a luther�nusok falragaszokat t�ztek ki, amelyben durva hangon t�madt�k a katolikus mise int�zm�ny�t. I. Ferenc elrendelte a felforgat�k megb�ntet�s�t. T�bb szem�lyt m�gly�n �gettek meg, k�zt�k �tienne de la Forge-ot is. K�lvin Du Tillet-vel egy�tt Metzbe, majd Strasbourgon �t B�zelbe menek�lt. B�zelben Matinus Lucianus �ln�ven �lt. Itt �rta meg �s 1535. augusztus 20-�n fejezte be az Institutio Christianae Religionis („A kereszt�ny vall�s rendszere”) c�m� m�v�nek els� megfogalmaz�s�t, amelyet a francia kir�lynak aj�nlott, aki azonban nem olvasta el a k�nyvet.

K�lvin ezt a m�v�t latinul �rta, de saj�t maga ford�totta le franci�ra. Az els� kiad�s 1536 m�rcius�ban B�zelben, a m�sodik kiad�s 1539-ben, m�g az els� francia ford�t�s 1541-ben jelent meg. A K�lvin �ltal v�gleges�tett latin sz�veg kiad�s�ra 1559-ben ker�lt sor. Az �ltal�nosan haszn�lt 1560-as kiad�s m�r K�lvin tan�tv�nyainak betold�sait is tartalmazza.

1536-ban K�lvin egyes forr�sok szerint Ferrar�ba utazott, tal�n az ottani evang�liumk�vet� Ren�e hercegn�, XII. Lajos francia kir�ly le�nya kedv��rt. M�s forr�sok szerint az ezzel kapcsolatos t�rt�netet a legt�j�kozottabb mai t�rt�net�r�k m�r nem fogadj�k el. Az viszont bizonyos, hogy j�niusban visszat�rt Franciaorsz�gba, a csal�di �gyek rendbet�tel�re. Miut�n fiv�r�t, Antoine-t b�zta meg a noyoni �gyek int�z�s�vel, Strasbourgba indult, de az V. K�roly n�met-r�mai cs�sz�r �s I. Ferenc k�z�tti h�bor� miatt Genf fel� ker�lt.

A reform�ci�t kev�ssel el�bb elfogad� genfi k�zt�rsas�gban a vall�s �s a politika �gyei el�g z�rzavaros m�don fon�dtak �ssze, a v�rosi tan�cs egyr�szt hat�s�gk�nt m�k�d�tt, m�sr�szt fel�gyelte az egyh�zat is. A Genfben lelki vezet� Guillaume Farel-nek ez�rt vil�gos gondolkod�s� seg�t�t�rsra volt sz�ks�ge, �s �gy v�lte, hogy K�lvin alkalmas lesz a feladatra. Farel szinte kik�nyszer�tette, hogy K�lvin Genfben maradjon. K�lvin k�s�bb azt mondta err�l az esem�nyr�l, hogy „mintha az Isten ny�lt volna ut�nam a mennyekb�l”. K�lvin Genfben el�bb vall�stan�t�i �ll�st t�lt�tt be, majd miut�n 1536 november�ben nyilv�nos hitvit�ban nagy diadalt aratott k�t katolikus sz�nok felett, �s a vit�ban bebizony�totta rendk�v�l j� mem�ri�j�t �s sz�noki k�pess�geit, illetve az egyh�zaty�k alapos ismeret�t, a genfi egyh�z pr�dik�tor�v� nevezt�k ki. 1536-ban K�lvin egy r�vid katekizmust adott ki az egyh�z f� hitt�teleivel.

1537. janu�r 16-�n Farel �s K�lvin a v�rosi tan�cs el� terjesztett�k az egyh�z szab�lyzat�nak �j tervezet�t, Articles sur le Gouvernement de l'�glise c�mmel. Ebben gyakoribb� k�v�nt�k tenni az addig havonta egyszer osztott �rvacsor�t, javasolt�k a m�r l�tez� „jav�t� �s fegyelmez� kik�z�s�t�s” meg�rz�s�t, a vil�git�l f�ggetlen egyh�zi t�rv�nysz�k fel�ll�t�s�t, a fiatalok vall�si oktat�s�t �s nyilv�nos vizsg�ztat�s�t, valamint a h�zass�gra vonatkoz� szab�lyok megv�ltoztat�s�t. A szab�lyokat r�szben megszavazt�k (a f�ggetlen egyh�zi t�rv�nysz�ket p�ld�ul nem fogadt�k el). A n�pszer�tlen szigor�t� int�zked�sek k�vetkezt�ben 1538 febru�rj�ban a genfi v�rosi tan�cs egyh�zi k�rd�sekben a berni egyh�z gyakorlat�t fogadta el. 1538. m�rcius 11-�n a tan�cs a lelk�szek el�zetes megk�rdez�se n�lk�l elrendelte az �rvacsor�nak a berni egyh�z szok�sa szerint val� kioszt�s�t. Mivel K�lvin �s Farel nem engedtek, a tan�cs sz�m�zte �ket a v�rosb�l.

K�lvin 1538 szeptember�ben Martin Bucer megh�v�s�ra Strasbourgban telep�lt le, ahol a hugenotta menek�ltekb�l alakult gy�lekezet lelkip�sztora lett. 1540-ben itt n�s�lt meg, feles�ge egy k�tgyermekes �zvegy, a holland sz�rmaz�s�, anabaptista vall�s� Idelette de Bure Stordeur lett. N�gy gyermek�k rendre csecsem�korban halt meg. Idelette kilenc �vvel h�zass�gk�t�s�k ut�n hunyt el.

Strasbourgi tart�zkod�sa idej�n K�lvin r�szt vett a haguenaui, illetve az V. K�roly �ltal szervezett wormsi �s regensburgi vall�si vit�kban, ennek sor�n megismerkedett a n�met protestantizmus tanaival �s k�pvisel�ivel. Philipp Melanchthonnal k�l�n�sen j� kapcsolatot alak�tott ki, �s egy�tt dolgozt�k ki az �gostai hitvall�s m�dos�tott v�ltozat�t (Confessio augustana variata).

1540 szeptember�ben a genfi tan�cs visszah�vta K�lvint a v�rosba, mivel saj�t maguk nem voltak k�pesek v�laszolni Jacopo Sadoleto b�boros level�re, amelyben a r�mai katolikus egyh�zhoz val� visszat�r�sre sz�l�totta fel �ket. K�lvin t�bb elutas�t�s �s hosszas gondolkod�s ut�n 1541. szeptember 13-�n t�rt vissza Genfbe. A v�ros eleinte szabad kezet adott K�lvinnak az egyh�zi szervezet �talak�t�s�ra.

1542. janu�r 2-�n a tan�cs v�glegesen j�v�hagyta a K�lvin �ltal k�sz�tett egyh�zi rendtart�st, miut�n az �gynevezett kis tan�cs (Petit Conseil), vagyis a v�ros sz�kebb vezet�se 1541. okt�ber 27-�n elfogadta, �s a v�rosi polg�rok �ltal�nos tan�csa (Conseil G�n�ral) november 20-�n igen nagy t�bbs�ggel meger�s�tette. (Ennek az egyh�zi rendtart�snak az alapvet� elemei a k�s�bbiek sor�n �tker�ltek a legt�bb eur�pai �s amerikai reform�tus �s presbiteri�nus egyh�z szab�lyaiba �s gyakorlat�ba.) Fel�ll�tott�k a konziszt�riumot (egyh�ztan�cs), amely kilenc lelk�szb�l �s tizenk�t vil�gi tagb�l �llt. A konziszt�rium gyakorolta az egyh�zi hatalmat, a nagytan�cs ugyanakkor mag�nak tartotta fenn mind a testi vagy p�nzbeli b�ntet�sek elrendel�s�nek, mind e d�nt�sek v�grehajt�s�nak a jog�t.

1542-ben K�lvin �tdolgozta �s kiadta a Strasbourgban haszn�lt im�ds�gos- �s �nekesk�nyvet La Forme des Prières et Chants Eccl�siastiques c�men. Szint�n 1542-ben jelent meg katekizmusa, a Cat�chisme de l'Eglise de Genève, amely azut�n k�lf�ld�n is elterjedt, n�met, angol, sk�t, belga, spanyol ford�t�sban, de k�sz�lt h�ber �s g�r�g nyelv� ford�t�sa is.

Genfi lelkip�sztors�ga alatt K�lvin hatalmas mennyis�g� munk�t v�gzett: mindennap pr�dik�lt, egy h�ten h�rom teol�giai el�ad�st tartott, p�ntekenk�nt a Szent�r�st magyar�z� felolvas�sokat tartott, egyes vas�rnapokon a presbiteri gy�l�sen eln�k�lt. Egyszerre volt teol�gus professzor, pr�dik�tor, lelk�sz, egyh�zi vezet�, az iskol�k fel�gyel�je, k�zben kiterjedt levelez�st folytatott, k�nyveket �rt, �s a nyugati reform�ci� egyik szellemi vezet�jek�nt komoly hitvit�kat folytatott.

K�lvin szigor�s�ga a genfiek egy r�sz�ben, a libertinekben ellenkez�st v�ltott ki: elnyom�sk�nt fogt�k fel az egyh�zi fegyelmet, az egyh�z belesz�l�s�t az erk�lcsi �gyekbe. Az als�bb t�rsadalmi r�tegekben K�lvin n�pszer�tlens�g�hez er�sen hozz�j�rult a k�rty�z�s �s a kocsm�k betilt�sa. Miut�n az 1540-es �vek v�ge fel� az Ami Perrin vezette libertinek hatalomra ker�ltek, K�lvinnak m�r nem volt el�g befoly�sa, hogy terveit megval�s�tsa. Mivel nem volt genfi sz�let�s�, ez�rt nem ker�lhetett a v�ros vil�gi vezet�s�be, nem szavazhatott, �s nem v�llalhatott k�ztiszts�get. 1553-ra az er�viszonyok annyira megv�ltoztak, hogy a Perrin-vezette libertinek az egyh�zi �gyekbe is belesz�ltak. K�lvin 1553. j�lius 24-�n felaj�nlotta lemond�s�t, de azt nem fogadt�k el.

K�lvinnak az egyh�zfegyelem megszil�rd�t�s��rt v�vott harcainak egyik �llom�sa volt 1553-ban a katolikusok �s k�lvinist�k �ltal egyar�nt eretneknek tekintett Szerv�t Mih�ly pere �s kiv�gz�se.

K�lvin 1555-ben szil�rd�totta meg hatalm�t. A libertinekkel v�gs� �ssze�tk�z�sre ker�lt sor, miut�n K�lvin – a nagytan�cs d�nt�se ellen�re – megtagadta Ami Berthelier-t�l, a libertinek vezet�j�t�l az �rvacsora kiszolg�ltat�s�t. A libertinek elmenek�ltek Genfb�l; ezt k�vet�en K�lvin kikezdhetetlen tekint�lynek �rvendett a v�rosban. N�zetei �s munk�ss�ga Eur�pa-szerte hatottak.

1558 �sz�n K�lvin bel�zasodott, de mivel att�l f�lt, hogy meghal, miel�tt az Institutio utols� jav�t�sait befejezhetn�, betegen is tov�bb dolgozott. Gy�gyul�sa ut�n a pr�dik�l�ssal meger�ltette a hangj�t, �s ett�l kezdve �llapota folyamatosan hanyatlott. Utols� pr�dik�ci�j�t 1564 febru�rj�ban tartotta, �prilisban elk�sz�tette v�grendelet�t, m�jusban elhunyt. Genf Plainpalais negyed�ben, az �n. Kir�lyok utc�j�nak temet�j�ben (cimetière des Rois) temett�k el, saj�t k�r�s�re jeltelen s�rban. A 19. sz�zadban eml�kt�bl�t helyeztek arra helyre, amelyet a hagyom�ny K�lvin nyughely�nek tekint.

K�lvin teol�gi�j�ra hatottak a kor�bbi reform�torok, els�sorban Martin Bucer �s Heinrich Bullinger, ugyanakkor felismerhet� benne Hipp�i Szent �goston �s a k�z�pkori skolasztikusok (Duns Scotus, Canterburyi Szent Anzelm) alapos ismerete is. Kiindul�si pontja a Biblia, amelynek – a hagyom�nyos �rtelmez�ssel ellent�tben – nem az egyh�z, hanem a Szentl�lek biztos�tja a tekint�lyt. A kereszt�nys�g k�z�ppontj�ban azonban nem a Biblia, hanem Krisztus �ll – a k�nyv csak eszk�z, amelynek seg�ts�g�vel eljuthatunk a Krisztussal val� tal�lkoz�sig. A Szent�r�s kijelent�s�vel Isten igazodik az ember felfog�k�pess�g�hez, �s ebben a hozz�igazod�sban megnyilv�nul az emberek ir�nti kegyelme �s gondoss�ga.

K�lvin alapvet� gondolata, hogy Isten b�rki �ltal megismerhet�, aki racion�lisan szeml�li az emberis�get, a term�szet rendj�t �s a t�rt�nelem menet�t, ez a fajta ismeret teh�t nem csak a kereszt�nyek saj�tja, J�zus Krisztus ezzel szemben csakis a Szent�r�s sz�vegeib�l ismerhet� meg. Az �sz�vets�g �s �jsz�vets�g k�z�tt alapvet� folytonoss�g �ll fenn, l�nyeg�ket illet�en azonosak, de az �dv�z�l�s id�rendj�ben elfoglalt k�l�nb�z� hely�k miatt egyes dolgokban elt�rnek. Mindkett� J�zus Krisztusr�l �s az isteni kegyelemr�l sz�l, de az �jtestamentum sokkal vil�gosabban.

K�lvin �rtelmez�se szerint az ember a hit �ltal misztikus kapcsolatba ker�l Krisztussal, ennek ellen�re tov�bbra is b�n�s marad. A b�n�k elt�r�lhetetlens�g�b�l k�vetkezik a kett�s predestin�ci� tana: az Isten eleve eld�nti, hogy „n�melyeket �r�k �letre, m�sokat �r�k k�rhozatra rendel” �s ennek megfelel�en alak�tja sors�t. A szabad akarat, amellyel az ember teremt�sekor m�g rendelkezett, a b�nbees�s k�vetkezt�ben annyira legyeng�lt, hogy k�ptelen szembesz�llni a b�nnel. A predesztin�ci� tan�t az angol nyelv� katolikus enciklop�dia visszatasz�t�nak min�s�ti �s istenk�roml�snak tartja, ugyanakkor egy unit�rius v�lem�ny szerint „a kett�s predestin�ci� tana nem volt K�lvin J�nos teol�gi�j�nak alapt�tele, hanem csak ut�dainak elferd�t�se r�v�n lett azz�.” Az anglik�n McGrath szint�n �gy v�li, hogy az eleve elrendel�s nem k�zponti elem K�lvin teol�gi�j�ban, „csak amolyan kiseg�t� tan, adal�k a kegyelem evang�lium�nak hirdet�s�b�l fakad� rejt�lyek magyar�zat�hoz.”

A reform�ci� t�bbi nagy egy�nis�g�hez hasonl�an K�lvin is ragaszkodott a csecsem�keresztel�shez, amely a k�r�lmet�l�shez hasonl�an az �jsz�l�ttnek a sz�vets�ghez val� tartoz�s�t jelenti. K�lvin �gy tartotta, hogy a csecsem�keresztel�s a korai kereszt�ny egyh�z fontos hagyom�nya, nem pedig – ahogy az anabaptist�k �ll�tj�k – k�z�pkori fejlem�ny.

Az euchariszti�t illet�en K�lvin h�rom elemet k�l�nb�ztet meg: a jelent�se vagy jelent�s�ge az isteni �g�ret, l�nyege vagy tartalma Krisztus test�nek elfogad�sa, �rdeme vagy hat�sa pedig a Krisztus j�t�tem�nyeiben val� r�szesed�s.

K�lvin hozta l�tre a sv�jci reform�ci� sikeres �g�t, amelynek alapj�n a reform�tus egyh�zak vil�gszerte ma is m�k�dnek. Rendszer�t �s a reform�tus egyh�zat k�lvinizmus n�ven is szok�s emlegetni.

Az egyh�zi szervezet �talak�t�sa sor�n K�lvin t�ll�pett a katolikus egyh�zszervezet kritik�j�n; munk�ss�ga arra ir�nyult, hogy a Szent�r�s elvein alapul� szervezetet l�tes�tsen. Az Institutio-ban le�rtaknak megfelel�en a l�that� egyh�z a h�vek �sszess�ge, akik tisztelik Istent �s Krisztust, felveszik a kereszts�g szents�g�t, az �rvacsora v�tel�vel bizony�tj�k az igaz hitben �s a szeretetben val� egys�get, valamint az Ige szav�nak engedelmeskednek. Ennek a l�that� egyh�znak a r�szei az egyes gy�lekezetek, amelyek jogilag �n�ll�ak. A gy�lekezet tagjai egym�ssal egyenl�ek, az egyh�zi hatalom forr�sa a gy�lekezet akarata. Az egyh�zi tiszts�geket v�laszt�s �tj�n t�ltik be. A k�lvini egyh�z jellemz� von�sa a szigor� egyh�zi fegyelem.

Az egyh�zi hatalom gyakorl�i egyr�szt az igehirdet�k, m�sr�szt a n�p soraib�l v�lasztott presbit�rium. A presbit�rium feladata az egyh�z anyagi �s szellemi �gyeinek gondoz�sa mellett az egyh�zi fegyelem ellen v�t�k megb�ntet�se is.

K�lvin felfog�sa szerint az �llam �s az egyh�z �sszefon�d�sa ellent�tes a Bibli�val. Az evil�gi �let szempontj�b�l az �llami hatalomra sz�ks�g van. Noha az �llam �s az egyh�z m�s-m�s ter�leteken m�k�dnek, v�geredm�nyben azonos a c�ljuk: a b�n�k elleni k�zdelem �s a rend fenntart�sa. Ebb�l k�vetkez�en az �llamnak saj�t �rdek�ben t�mogatnia kell az egyh�zat.

Az egy�nek k�telesek a korm�nyzatnak - m�g a rossznak is - engedelmeskedni. Egy esetben szabad a vil�gi hat�s�gnak ellenszeg�lni: ha az az Istennek val� engedelmess�g megtagad�s�t jelenten�.

Az egyh�zszervezet reformja sor�n K�lvin 1542-ben megalap�totta a „lelk�szek test�let�t” (La v�n�rable compagnie des pasteurs), amelynek az volt a feladata, hogy a lelk�szek k�z�tt a tan�t�sbeli �sszhangot �s tisztas�got fenntartsa.

K�lvin megreform�lta az egyh�zi �nekek haszn�lat�nak rendj�t is. Els� eml�kirat�ban a tan�cshoz (1538) templomi haszn�latra a zsolt�rok behozatal�t aj�nlotta. Cl�ment Marot francia k�lt� zsolt�rford�t�sa alapj�n, Strasbourgban 1539-ben �nekesk�nyvet adott ki, amely 19 zsolt�rt �s h�rom liturgikus �neket tartalmazott. Miut�n a sz�m�z�tt Marot maga is Genfbe �rkezett 1542-ben, K�lvin k�r�s�re �j ford�t�sokkal b�v�tette az eddigieket. Az 1543-ban megjelent m�sodik kiad�s m�r 50 zsolt�rb�l �llt. Marot hal�la ut�n a zsolt�rk�nyv teljes ford�t�s�t B�za T�dor fejezte be. Sz�mos nyelvre leford�tott�k, magyar nyelvre els�k�nt 1606-ban Szenczi Moln�r Albert.

K�lvin szorgalmazta egy teol�giai f�iskola fel�ll�t�s�t, amelyhez szem�lyes gy�jt�ssel is hozz�j�rult. A genfi akad�mi�t 3 fakult�ssal 1559. janu�r 5-�n nyitott�k meg. K�lvin vezet� tan�rk�nt megh�vta h� tan�tv�ny�t �s bar�tj�t, Th�odore de Bèze-t. Az Akad�mia az�ta is tev�kenyen hozz�j�rul a k�lvinista teol�gia tan�t�s�hoz.

K�lvin hat�sa nem csak sz�kebb k�rnyezet�ben �rv�nyes�lt. 1559-ben a hugenotta egyh�z els� zsinat�n K�lvin egyik tan�tv�nya, Chandieu �ltal fogalmazott hitvall�st (Confessio Gallicana) fogadt�k el, az istentiszteletet, egyh�zfegyelmet �s szervezetet illet�en pedig teljesen K�lvin elvei alapj�n d�nt�ttek. Anglia, Sk�cia, Hollandia, �szak-Amerika, Cseh-, Morva-, Lengyel- �s Magyarorsz�g reform�tus egyh�zai, amelyek ezt k�vet�en alakultak, a k�lvini hitelvek ment�n szervez�dtek.

„Jellem�t illet�leg, b�r term�szete szerint t�l komoly, m�gis a t�rsalkod�sban senki sem volt ny�jasabb �n�la. A gy�nges�gb�l esett emberi hib�kkal szemben csod�latosan t�relmes �s tapintatos, �s sem durva szitkoz�d�ssal nem keser�tette el vagy rettentette meg a gy�nge lelkeket, sem a b�n�knek nem kedvezett azok leplezget�s�vel vagy h�zelked�ssel.”

(Th�odore de Bèze)

„Az emberek, �ldott k�vetkezetlens�gb�l, gyakran kedvesebbek, mint hitvall�suk. K�lvin mindenesetre ilyen volt.”

(New Schaff-Herzog Encyclopedia of Religious Knowledge)

„K�lvin egy�nis�g�b�l hi�nyzott a humor �s kellem. Kereszt�ny sztoikus volt: komor, szigor�, hajthatatlan, �m a m�rv�ny fel�let alatt a szenved�ly �s vonzalom t�ze �gett” - �rja r�la Philip Schaff (1819-1893) teol�gus �s egyh�zt�rt�n�sz.

A humortalans�g�t kiemeli az angol nyelv� katolikus enciklop�dia, illetve Alister E. McGrath k�nyve is, noha ut�bbinak egy mell�kmondat�b�l kivil�glik, hogy K�lvin egy�nis�g�re vonatkoz� �ll�t�sait r�szben spekulat�v jelleg�eknek tartja: „Az is val�sz�n� azonban, hogy nem vagyunk igazs�gtalanok, mikor K�lvint �gy k�pzelj�k el, mint nem k�l�n�sebben vonz� teremt�st, akib�l hi�nyzik az a fajta szellemess�g, melegs�g �s humor, amely Luthert oly sz�rakoztat�v� tette az asztal mellett.” Mag�nemberk�nt ny�jas �s �rz�keny ember volt, akit a bar�tai k�m�l� figyelemmel kezeltek.

Megsz�lal�saiban megmutatkozott klasszikus m�velts�ge; ha nagy sokas�g el�tt besz�lt is, az �rveivel a tanultakhoz sz�lt �s nem haszn�lta a demag�gia fegyver�t. A vall�si vit�kban az egyh�zaty�kat a pontos hely megad�s�val, eml�kezetb�l id�zte, arcmem�ri�ja is eml�t�sre m�lt�an j� volt.

Testalkata gyenge, beteges volt. Naponta csak egyszer �tkezett, gyakran szenvedett gyomorront�s, fejf�j�s, epek�, arany�r, k�szv�ny, l�z �s kr�nikus asztma miatt. Az �lland� fejf�j�s�t egyes szerz�k szerint �letm�dja �s a b�jt�l�s okozta, m�s v�lem�nyek viszont a stressz mellett a beteges alkatot is eml�tik. Els� �letrajz�r�ja, tan�tv�nya �s egyben hivatali ut�dja, Th�odore de Bèze le�r�sa szerint „arca kiss� halov�ny �s s�t�tbarn�s volt, szemei eg�sz hal�l�ig �that� f�nnyel ragyogtak �s �les �rtelemre mutattak”.

Philip Schaff szerint „Nagyobb hat�st gyakorolt �s gyakorol ma is a latin �s angolsz�sz nemzetek protest�ns egyh�zaira, mint b�rmely m�s reform�tor. A t�rt�nelemben nincs szembe�tk�z�bb p�lda olyan f�rfira, aki ennyire kev�s szem�lyes n�pszer�s�ggel ilyen nagy hat�ssal lett volna az emberekre.” A Catholic Encyclopedia szint�n a legnagyobbnak tartja a protest�nsok k�z�tt, �s meg�llap�tja, hogy Hipp�i Szent �goston ut�n tal�n � volt az a nyugati teol�giai �r�, akit a tan�tv�nyai a legkitart�bban k�vettek.

R�szletesen elemezve �s teol�giai szempontb�l �rnyalva Max Webernek A protest�ns etika �s a kapitalizmus szelleme c�m� m�v�nek alapgondolat�t, Alister McGrath meg�llap�tja, hogy „a nyugati kult�ra szempontj�b�l a k�lvinizmus egyik legnagyszer�bb eredm�nye a munkaszeml�let” ... „a munka t�bb� nem visszatasz�t�, alacsonyrend�, lehet�leg ker�lend� tev�kenys�g, hanem tiszteletre m�lt� �s dics� eszk�z, mellyel Isten meger�s�ti az �ltala teremtett vil�got.” A Max Weber �ltal k�r�l�rt protest�ns munkaetik�n t�l, tal�n K�lvin J�nos 1545. november 7-i (De Usuris c.) levele is, - melyben szembesz�llt a k�z�pkori egyh�z kamatszed�si tilalm�val a tisztess�ges kamat v�delm�ben - , fontos momentuma lehetett az Eur�pa szerte k�sz�l�d� �j gazdas�gi rend, a kapitalizmus terjed�s�nek.

K�lvin eml�k�re ugyanakkor rossz f�nyt vet Szerv�t Mih�ly meg�gettet�se. Egyes reform�tus v�lem�nyek szerint K�lvinnak nem volt befoly�sa Szerv�t per�nek kimenetel�re. A k�ztudatot ebben a tekintetben Stefan Zweig, illetve - magyar nyelvter�leten - S�t� Andr�s irodalmi m�vei form�lt�k, noha ezeket szerz�ik saj�t koruk dikt�torainak megjelen�t�s�re �s nem a val�di K�lvin �br�zol�s�ra sz�nt�k. Az anglik�n teol�giat�rt�n�sz McGrath viszont �rnyaltabban �rt�keli K�lvin szerep�t, �t tartja Szerv�t kiv�gz�se k�zvetett okoz�j�nak, ugyanakkor helytelen�ti K�lvin szerep�nek k�l�n�s hangs�lyoz�s�t, mivel „a r�mai katolikus, a reform�tus, a luther�nus �s az anglik�n egyh�z egyform�n el�t�lte �s kiv�gezte a maga Szerv�t Mih�lyait.” A Szerv�t kiv�gz�s�nek hely�n 1903-ban emelt eml�km� felirata �gy fogalmaz: „Nagy reform�torunknak, K�lvinnak tisztel� �s h�l�s fiai, de el�t�l�i egy t�ved�snek, mely sz�zad�� volt, a reform�ci� �s az evang�lium alapelvei szerint val� lelkiismereti szabads�ghoz er�sen ragaszkodva, emelt�k ezt az engesztel� eml�ket 1903. okt�ber 27-�n.”

K�lvin hal�l�nak h�romsz�z �ves jubileum�ra Genfben k�zadakoz�sb�l l�trehozt�k a „reform�ci� csarnok�t” (Auditoire) felolvas�sok �s k�nyvt�r sz�m�ra, amelyet 1867. szeptember 26-�n avattak fel. Sz�let�s�nek 400. �vfordul�j�ra hat�rozt�k el Genfben a reform�ci� eml�km�v�nek l�trehoz�s�t. Az eml�km�vet v�g�l 1917-ben avatt�k fel. Sz�let�s�nek 500. �vfordul�j�n a vil�g reform�tus egyh�zai a 2009. esztend�t K�lvin-�vv� nyilv�n�tott�k. A Magyar Nemzeti Bank erre az alkalomra 5000 forint n�v�rt�k� ez�st eml�k�rm�t adott ki. A Magyarorsz�gi Reform�tus Egyh�z is elk�sz�ttette az �vfordul�ra a maga hivatalos eml�k�rm�t, melyet orsz�gos p�ly�zat keret�ben v�lasztott ki.

Magyarorsz�gon sz�mos telep�l�sen k�zt�r viseli nev�t, p�ld�ul Budapesten, Debrecenben, H�dmez�v�s�rhelyen, Mak�n vagy Szegeden. 2008-ban a De�k T�ri Evang�likus Gimn�ziumban szobrot �ll�tottak az eml�k�re.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s