P�ratlan siker: magyar versekkel �nnepli a vil�g a reform�ci�t

„Sz�momra a hit szem�lyess�ge, ›bels� szob�ja‹, a bels� szoba hangja a legfontosabb. Luther ezt a mozzanatot emelte ki az egyh�z k�zvet�t� appar�tus�nak �zlett� degrad�l�dott mechanizmus�b�l, �s helyezte vissza eredeti rel�ci�j�ba az ember-Isten viszonyt” – magyar�zza a k�lt� a hvg.hu-nak, hogyan hordozhatj�k alanyi k�ltem�nyei a reform�ci� aktu�lis �zenet�t.

A Zsolt�rhang v�zjelekben dallama egy�v�s� a reform�ci�val. Az �kori, �testamentumi sz�veget Genfben K�lvin k�r�s�re szedt�k versbe, �s zen�s�tett�k meg, ut�bbit Loys Bourgeois francia k�ntor az 1540-es �vekben, r�gebbi egyh�zi �nekeket is felhaszn�lva �s tov�bbvari�lva. „A genfi zsolt�rokkal … hitoktat� szakot v�gezve a f�iskol�n tal�lkoztam, ahol is t�bb sz�z �neket tanultunk meg k�v�lr�l, �s ez nekem revel�l� volt, m�ig leny�g�z ez a r�gi dalkincs” – t�j�koztat a szerz�.

A Miklya-vers k�zponti metafor�ja: Isten, mint v�zjel. Egy 2015 novemberi interj�ban, melyet az evanglikus.hu oldalnak adott, a k�lt� a k�p �sforr�sak�nt Tandori Dezs� essz�j�t �s verseit jel�lte meg: „Tandori �gy k�zel�ti meg Isten l�t�t, mint ami ott van l�t�nk anyag�ban, de nem l�tszik, csak egy bizonyos ›f�nysz�gben‹ tapasztalhat� meg. … amikor direkt m�don akarjuk az istentapasztalatot meg�lni: akkor nem mindig tal�ljuk meg, de amikor egy … spont�n hat�s azt felt�rja, akkor ma is, v�zjeleinkben felfedezhetj�k a jelenl�t�t.”

A vers voltak�ppen felesel az eredeti zsolt�rsz�vegre: „Nem volt�l t�bb: az ismeretlen, / kit�l reszketni, f�lni kell”, id�zi fel korai �rtes�l�seit az �rr�l, akir�l „r�gi �r�sok … reg�ltek” riaszt�t �s idegent. E r�gi �r�sok egyike az a 66. zsolt�r, mely �ppen ezt a f�lelmetes Mindenhat�t id�zi az Egyiptomb�l kihozott, gy�tr� pr�bat�teleknek kitett zsid�k hangj�n, mondv�n „h�l�ba vitt�l be minket, megszor�tottad derekainkat”. (K�rolyi G�sp�r ford�t�sa) A h�l� mot�vum �tker�lt a Miklya-versbe is, aki a v�zjel megpillant�sa el�tt – mint �rja – megannyi „h�l�t mer�tettem �rben”, mik�zben „h�l�ba �n magam ker�ltem”. Ebb�l a kil�t�stalan beh�l�zotts�gb�l menek�ti ki v�g�l a pillanat, mikor egy pap�rhaj�n, „k�t �lhajt�s k�z�tt / l�ttam egy m�sik haj�t �szni” – azt, amit a v�zjel rajzolt ki.

Mintha ugyanezt a pillanatot k�rvonalazn�, b�r tal�nyosabban a kor�bban, 2013 els� napj�n �rt Limesen �g� is. Azt, amikor az �jszaka v�g�nek �s a nappal kezdet�nek limes�n, vagyis hat�rer�dj�n str�zs�lva, a talmi „l�zad�s” korszaka ut�n sz�v�t „egy �j lakat / markolja �s ig�zi”.

Ennek is vannak a modern magyar irodalomba �s a r�gm�lt eur�pai k�lt�szetbe ny�l� gy�kerei. Pilinszky J�nos „Te gy�zz le engem �jszaka” kezdet� vers�re v�laszol r�gt�n m�r a „Te gy�zz le ink�bb, virradat” kezd�sorral. De mintha mindk�t napszak ugyanazt a nyomaszt�-felemel� fels� hatalmat jelen�ten� meg a k�t, hasonl� habitus� k�lt�n�l.

A versel�s is ugyanaz: a k�z�pkori ambrozi�nus himnusz vari�nsa, melyet a hagyom�ny a 4. sz�zadi Szent Ambrus p�sp�k egyh�zaty�hoz kapcsol. A k�z�pkori form�t a protest�nsok is �tvett�k, „hiszen a reform�ci� nem azzal a sz�nd�kkal sz�letett, hogy mindent kitakar�tson, hanem azzal, hogy a hitet visszavigye az eredethez” – magyar�zza Miklya.

S�t „Luther ›�bred�se‹ is egy olyan ig�hez kapcsol�dik, Habakuk pr�f�ta k�nyv�b�l” amely r�melve a Limesen �g�re „a hit �rpoz�ci�j�r�l tan�skodik: ›�rhelyemre �llok, … figyelek, v�rva, hogy mit sz�l hozz�m �s mit felel panaszomra… az �r‹”. Egy�b �testamentumi vonatkoz�sra is utalva Miklya hozz�teszi: „Az �n �rpoz�ci�m a hajnal, �s D�vid zsolt�ra az el�k�pe: K�sz a sz�vem, Istenem… �bredj, lelkem, �bredj, lant �s h�rfa, hadd �bresszem a hajnalt!”

A p�ly�zatra Miklya h�vta fel a gy�ri Hangraforg� muzsikus p�ros�nak, F. Sipos Bea �s Faggyas L�szl� figyelm�t, akik �ltek a lehet�s�ggel, �s a „d�nt�ben” kapott d�jat m�r egy�tt nyert�k el. Az egy�ttes 2003 �ta zen�s�t meg klasszikus �s kort�rs magyar verseket, de n�pdalok �s magyar t�rt�nelmi �nekek saj�t v�ltozatait is �neklik. A Limesen �g� f� sz�lama F. Sipos cseng� hangj�n sz�lal meg, amit a f�rfihang, illetve k�t git�r �s h�rom furulya k�s�r; jelenleg meghallgathat� a YouTube-on is. A HVG-nek el�rult�k, c�ljuk az volt, hogy „a dallam egyszer� vonalvezet�s� legyen, k�nnyen megjegyezhet� vagy �nekelhet�”, vagyis, a ki�r�k sz�nd�k�nak megfelel�en, val�ban a gy�lekezetek reperto�rj�t gazdag�tsa.

A Hangraforg� interpret�ci�ja emellett der�s, szinte j�t�kos, ami nem idegen a k�t komoly vers alkot�j�nak vil�g�t�l. Miklya felid�zi, hogy a Zsolt�rhang v�zjelekben dr�mai sz�veg�nek kedvelt r�gi dallamra szab�sa „gyermeki j�t�kk� v�lt” sz�m�ra, m�rpedig �ppen „ez a gyermeki l�t�r�m, �rvendez�s az egyik, ami nagyon hi�nyzik a mai egyh�z ›feln�tt‹ gyakorlat�b�l, s nekem k�lt�i feladatom ebben seg�teni.”

Forr�s: http://hvg.hu/kultura/20170318_Paratlan_siker_magyar_versekkel_unnepli_a_vilag_a_reformaciot

�ld�s, b�kess�g!

Szigethalmi Reform�tus Egyh�zk�zs�g

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.