A reform�tus �n�rtelmez�snek saj�tos karaktereit pr�b�lom meg a k�vetkez�kben felv�zolni, ami nemcsak identit�sunk r�sze, hanem tal�n a k�v�l�ll�nak is seg�t megismerni �s meg�rteni minket jobban. Teszem mindezt abban a tudatban, hogy nemcsak a vil�g reform�tuss�ga, hanem a magyar reform�tuss�g is soksz�n�, helyi hagyom�nyokkal �titatott. �nk�p�ben �s ezekben a fogy�, de m�g mindig l�tez� hagyom�nyaiban is kitapinthat� a t�rt�nelmi lenyomat, hiszen egy ellenreform�ci�ban v�gletekig kiv�reztetett �s az�ta kisebbs�gben �l� dun�nt�li reform�tus l�nyegesen k�l�nb�zik a k�lvinista R�ma �ltal meghat�rozott kun, hajd� �s bihari ivad�kokt�l, ahogyan az erd�lyi fejedelems�g �r�ks�g�t mag��nak tud� erd�lyi reform�tus is az alf�ldi mez�v�rosok paraszt-polg�rait�l. A 20. sz�zad elkezdi sz�tzil�lni ezeket az �vsz�zados k�z�ss�geket �s az urbaniz�ci�-moderniz�ci� kih�v�saiban tal�lnak egym�sra a nagyon is k�l�nb�z� hagyom�nyok.

A magyar protestantizmusban, de k�l�n�sen a magyar reform�tuss�gban, amit magyar vall�snak is neveztek a 19. sz�zad v�g�ig, m�lyen �l a t�rt�nelmi tudat �s a m�ltban l�tez� szellemi f�l�ny, amelynek eml�ke nemcsak k�s�rt, hanem amib�l m�g mindig �l is abban az �rtelemben, hogy bels� er�tartal�kait mozg�s�tani k�pes, amikor a k�lvinista tudatr�l van sz�. Ennek felmutat�sa is nagy �rt�k, �rdemes �jra felfedez�sre. Az, hogy kik voltunk! De sokkal izgalmasabb k�rd�s, hogy kik vagyunk. Mert, hogy miv� lesz�nk, J�nos apostol szerint az alapozza meg, hogy kik vagyunk? Megpr�b�lom a jellegzetess�get megragadni befejezetlen jelen id�ben.

Mindenekel�tt a reform�tus identit�s k�rd�se izgat, amit sz�nez az a saj�toss�g, hogy magyar. Nem mell�kes ez a sz�n, mert folyamatosan el�t�rbe tolakszik, s ha nem, akkor eml�keztetnek r� azok, akik a kereszty�ns�get �s reform�tuss�got csup�n id�i dimenzi�ban l�tj�k. Az �tsz�z �v is ilyen. �s a 19. sz�zadi romantikus t�rt�nelemszeml�letet levetkezni nem tud� k�rd�s, hogy ki a r�gebbi is ilyen. Mikori a reform�tus egyh�z? Hol kezd�dik? Hiszem �s vallom, hogy J�zus Krisztusn�l. Az �r�kk�val�s�gba az id� b�rmely pontj�r�l ugyanannyi id� alatt lehet eljutni. A hit kontinuit�sa pontosan abban er�s�t, hogy a megnyilv�nul�s�nak k�r�lm�nyei v�ltoznak, de l�nyege nem. K�lvin erre tapintott r�, amikor b�nvall� im�ds�g�ban a mindenkori, befejezetlen jelenben �l� Isten n�p�r�l azt mondja, hogy „egy�tt vagyunk az angyalok �s �dv�z�lt lelkek t�rsas�g�ban”. Az id�is�g teol�giai dimenzi�j�ban m�sk�pp ez nem is �rtelmezhet�, hiszen ha Krisztus az Egyh�z feje �s id�is�gben nem �r �ssze a (megjelen� egyh�z)testtel, ami m�sf�l �vezreddel k�s�bb sz�letett, akkor a sz�let�s ut�ni fej n�lk�li eszm�l�sben keresett mag�nak �s tal�lta meg Krisztusban a f�t. M�rpedig nem ez t�rt�nt. A reform�torok a keres�s bizonytalans�g�ban megsejtett�k, a hit bizonyoss�g�ban pedig az addig eltakart vall�soss�g f�tyola m�g�tt megl�tt�k �jra Krisztust �s r�tett�k az �let�ket. Reform�tus �n�rtelmez�sben az egyh�z nem �tsz�z, hanem k�tezer �ves. A kereszty�ns�g kezdet�ig vezethet� vissza.

Ha a reform�tuss�g el� engedj�k a magyar jelz�t, akkor a m�lt vet fel k�rd�seket. Kik voltak a reform�tusok �sei? �s meddig k�vethet�k vissza a magyars�g t�rt�net�ben v�rs�gileg? Feszty �rp�d, amikor a k�rk�p�hez a honfoglal�k karakter�t kereste a magyarok k�z�tt, a felvid�ki reform�tusok k�z�tt tal�lta a legjellegzetesebb arcokat, akik a t�r�k h�dolts�got j�r�szt a Csall�k�z mocsaraiban v�szelt�k �t. A mez�s�gi pusztul� magyars�g, szint�n reform�tus, abban fogyott el, hogy ezer�ves mozdulatlans�g�ban kisz�vta �leterej�t a t�rt�nelem, mert nem adta meg mag�t h�d�t�inak, m�g saj�t urainak sem, akik munk�j�t, s vele �letter�t m�s nyelv� n�pnek adt�k oda. A nyugati magyars�g t�red�kei az �rs�gi reform�tuss�gban a 20. sz�zad k�zep�ig hordozt�k nemcsak a saj�tos magyar �p�t�szetet, hanem a sz�kelyekkel k�z�s sz�kincs�ket is. Az id�is�g a nyelv �s tudat fel�l n�zve is t�bb, mint �tsz�z �ves. Szent L�szl� kir�ly legend�j�t a Tordai-hasad�k vagy a b�g�zi reform�tus templom �sibben hordozza, mint a barokkban d�sz�tett k�sei m�sa. A reform�ci�ban ez�rt is jelenhetett meg az �nostoroz�s a b�n�k miatt, mert sem nyelvi, sem tudati meghasonl�sa nem volt a magyars�gnak, akarata ann�l ink�bb a l�tkr�zis magyar�zat�ra �s megold�s�ra. A nyugatot j�rt peregrinus hazat�rve hozta az �j eszm�ket, de itt valahogy mindig saj�tos �zt kapott az angolsz�sz ter�letr�l �rkez� puritanizmus �pp�gy, mint a n�met pietizmus.

Jakab B�lint

forr�s: Reposzt

�ld�s, b�kess�g!

Szigethalmi Reform�tus Egyh�zk�zs�g